A műszaki rajz fontossága!

A műszaki emberek közös nyelve a műszaki rajz!

Nem győzzük hangoztatni, hogy gyártani csak rajz alapján tudunk. Ez persze sarkítva van, de ha jobban belegondol az ember, csak egy közös nyelven íródott specifikációról lehet megfelelő árajánlatot készíteni és ez alapján leellenőrizni, hogy a termék megfelel e az elvárásoknak.

A forgácsoló szakmában a milliméteres mértékegységgel dolgozunk, tehát, ha egy rajzon azt látjuk, hogy 16,55 milliméter, az már egy precízebb megmunkálást, nagyobb odafigyelést feltételez a szakember részéről. Egyetlen szakmát sem bántva, az asztalos 1-2 milliméternél pontosabban ritkán kell dolgozzon, a kőműves a centimétereket számolja.

Tipikus eset, hogy a “szomszéd Józsibácsi” annyit mond, hogy ebből a vállból esztergálj le kettő millimétert és legyen hosszabb a váll tíz milliméterrel. Itt rengeteg a hibázási lehetőség! Az ilyen esetekben is készítünk rajzot az alkatrészről. Legtöbbször egy szabadkézi rajz is megfelel, amit a Józsi bácsi is ért, így el tudja dönteni, hogy jól megértettük e a feladatot. Tehát első nekifutásra is megfelelő alkatrészt fogunk készíteni!

Lánckerék előgyártmánya! A szabadkézi rajz is egyértelmű információkat ad a munkatársaknak.

Egy korrekt műhelyrajz méretekkel, tűrésekkel és bizonyos felületek egymáshoz viszonyított helyzettűrésével. Természetesen a partner adatait ki kellett takarjam!

Manapság sokan használjuk a 3D-s rajzolóprogramok valamelyikét. Itt szerencsére minimális a félreértés esélye. Viszont a 3D-s modellről a méretek ugyan leszedhetők, de tűrésük már nem-vagy csak korlátozottan- ezért egy műhelyrajzra is szükség lenne, amin sok egyéb információ is megadható (mérettűrés, felületi érdesség, párhuzamosság stb..)